Az elmúlt pár hét közéleti eseményei megint csak bebizonyították: a Jobbik képviselőinek lélektana alapvetően a gyűlöletre épül. Hiába igyekeznek a párt egyes vezetői olyan képet beállítani, mintha egy-egy véletlenül becsúszott facebook bejegyzésről lenne szó. Ez a gyűlölet, amit a Jobbik maga szított fel az elmúlt pár évben, mélyen a lelkekben és fejekben fészkel. A Jobbik képviselőinek sem az élet sem a halál nem szent. Egyaránt gyalázzák egy újszülött méltóságát és egy köztiszteletben álló rabbi emlékét.

Az elmúlt napok eseményei csak megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a vizslabőrbe bújt keretlegényt csak a fővárosban, a nagypolitikában akarja, tudja a párt konszolidálni. (A Tett és Védelem Alapítvány rendelkezésére álló tapasztalati adatok kétséget kizáróan bizonyították már korábban is, hogy a vidéki Jobbik alapszervezeteiben még csak kísérlet/törekvés sincsen a tényleges konszolidációra.) Fontos azonban leszögezni, hogy a Jobbik néhány tagú legfelső vezetése, tán egy-két közismert figurát leszámítva nem javíthatatlan nácikból áll. Sokkal inkább lelkiismeretlen, igazi középosztálybeli ressentiment-nal terhelt politikai haszonlesőkből. Mondjuk így, olyan típusú moral insanity-k, akiknek erkölcsi órája nemhogy rosszul van beállítva, de egyenesen hiányzik.

A Jobbik cigányozó, és zsidózó képviselőinek pedagógiai eszközökkel való megemberelése a zsidó közösségen belül is sok kérdést vet fel csakúgy, mint a társadalom jó szándékú többségében. Mi a legjobb eszköz a rasszizmus ellen? Lehet-e, szabad-e a „nácikkal” beszélgetni?

A kérdések sokunkat foglalkoztatják, miután egy kóserszilvával oldott továbbképzésre invitáltam az engem lekrisztusgyilkosozó jobbikost, majd az egész Jobbik frakciót és a párt elnökét.

Ragadjuk, meg hát az alkalmat – egy első blog bejegyzés keretében – hogy erről a kérdésről beszélgessünk, részletesebben elmondhassam mit gondolok.

Jeremiás a következőképp fogalmaz (7:28.): „Ez az a nemzet, mely nem hallgatott az Örökkévalónak, Istenének szavára, mely nem fogadott el oktatást; elveszett a hűség, kiíratott szájukból.” A kommentárok szerint mindennek oka, hogy „kiíratott szájukból”. Ha valamiről kell beszélni, de nem beszélünk róla, „kiíratik a szánkból”, akkor emiatt „veszik el a hűség”, emiatt „nem fogadjuk az oktatást” és térünk végül le a jó útról. Beszéljünk hát róla!

Zsinagógában soha nem szoktunk politikáról beszélni, de most szombaton, az ima után, a sábeszi sóletezés közben, a kérdés elvi szinten is felmerült. Az alábbi virtuális beszélgetés, a felmerülő kérdéseknek és válaszoknak rendszerbe szedett gyűjteménye. Jó szórakozást kívánok, és egyben várom a további kérdéseket, hozzászólásokat.

xxxŸŸŸ

Rabbi! Miért akarsz nácikkal kokettálni? Miért kellene neked pálinkázni velük?

Megfigyeltem, hogy amikor antiszemita meggyőződéseket előítéleteket elfogadó emberekkel beszélgetek, akkor általában nagyon feszültekké válnak – feltehetően nincsenek hozzászokva az ilyen beszédszituációkhoz – és egy kis pálinka jól tudja oldani a feszültséget, könnyebb ilyenkor feloldaniuk a frusztrációt. Arról nem is beszélve, hogy lélektanilag, ahhoz hogy egy beszélgetés sikerrel járjon, érdemes legalább az egy közös nevezőt megtalálni. Ez pedig lehet, hogy másban nem nagyon van meg közöttünk, minthogy mindenki kedvel egy kis kóser szilvát. „Nagy dolog az (evés-)ivás, mert közel hoz” – tanítja a Talmud (Szánhedrin 103b).

Na! Komolyan!

 A közvélemény hozzá van szokva, hogy antiszemita beszólásokra a zsidók sértődötten hőbörögnek, vagy szorongva bezárkóznak. A nácik ilyenkor mint boldogak, mert félelmetesnek és az érvényes igazság képviselőinek gondolják magukat. A tágabb közvélemény pedig nem érti, hogy ha az antiszemita marhaságokra van válasz, akkor azok miért nem hangzanak el. Ilyenkor azok az emberek, akik kiszolgáltatottságuk okán bűnbakot keresnek, könnyen beleesnek a gyűlölet hálójába.

Na jó. De csak nem gondolod, hogy a nácikat meg lehet győzni? A farkasból nem lesz bárány!

Először is, miért ne lehetne meggyőzni? Az ember – legyen akármilyen – egy gondolkodó lény. Egy olyan teremtés, amelyik maga dönti el, hogy a jót vagy a rosszat választja. És pont ebben különbözik a farkastól meg a báránytól. Az állatok csak az ösztöneiket követik. Az embernek viszont élete végéig meg van a szabad akarata. Isten úgy teremtett minket, hogy senki sem született bűnös vagy igaz embernek. Életünk utolsó napjáig van lehetőségünk fejlődni, a jó utat választani, vagy megbánni amit tettünk.

„Vesszenek a vétkek a földről…” írja Dávid király a Zsoltárokban (104:35). Mire a Talmud (Bráchot 10a) felhívja a figyelmet: nem véletlen, hogy a Zsoltárok vétkekről és nem vétkesekről beszél.

Ne legyél már ilyen naiv! Tényleg azt gondolod, hogy ezeket az embereket meg lehet győzni?

Azt, hogy antiszemita politikusokat meg lehet-e győzni, azt nem tudom. Azért vagyok bizonytalan, mert a politika, természetéből adódóan, hajlamos rá, hogy olyan dolgokat is képviselni mutasson, amelyekhez tényleges viszonya nincsen. Nem tudom, hogy meg lehet-e győzni egy politikust, mert nem tudhatom soha biztosan hogy miben hisz. De itt nem is a politika és a politikus a lényeg. Hanem az a sok százezer ember, akiknek tudáshiányát s kiszolgáltatottságát kihasználják politikusok, és gyűlölettel teli demagógia fanatikus híveivé teszik őket. Ők nem akarnak eredendően rosszat, és nincs is tapasztalatuk a zsidókról. Meggyőzésükről nem szabad lemondani. Gondoljunk bele, hogy ezeknek az embereknek mi játszódna le a fejében, ha a Jobbik elnöke és az egész Jobbik frakció ellátogatna egy különórára egy szakállas rabbihoz!

Én inkább abban hiszek, amit sokan mások hangoztatnak: „nácikkal nem tárgyalunk”.

Nagyon sok múlik azon, hogy milyen egy beszédszituáció. Ha egy gimnázium 30 fős osztályában van egy gyerek, aki azt hirdeti, hogy Petőfi sohasem élt, és a ’48-as Szabadságharc meg sem történt, akkor elég nagy butaság lenne, ha a történelemtanár nyilvános vitára hívná, mert azzal azt a félrevezető képet erősítené, hogy két legitim vélemény van: Vannak, akik szerint volt Szabadságharc 1848-ban és vannak akik szerint nem.

Ugyanakkor az sem lenne okos, ha a tanár büntetésből kizárná a gyereket az órákról. Sőt! Ilyenkor külön, fáradtságos és sokszor frusztráló korrepetálást kell tartania.

Ezt végképp nem értem. Hát te is vitatkozni akarsz velük?!

Én nem vitatkozni szeretnék. (Ezt már két évvel ezelőtt visszautasítottam: http://hvg.hu/itthon/20120713_koves_slomo_vona ) Az valóban egy félrevezető beszédszituáció lenne. Én egy továbbképzésre / előadásra hívtam a Jobbik következetesen antiszemitának és rasszistának mutatkozó képviselőit és elnökét. Egy előadásra, ami előtt és után fel lehet tenni kérdéseket. A tanítás a kötelességem. A kérdésektől pedig nem riadhatunk vissza.

Nem véletlen, hogy ezt a meghívást nem fogadta el a Jobbik. Ha ugyanis elfogadná, akkor azzal három dolgot is beismerne:

1. Hogy antiszemita és rasszista nézeteket hirdet.

2. Hogy ezeket a nézeteket kínosnak érzi.

3. Hogy ezek az ideológiák nem legitim nézetek, hanem az ismerethiány, a butaság és sok esetben a haszonleső cinizmus szüleményei, így hát azok legjobb orvoslása a tanulás.

 Ez szerintem naiv hozzáállás!

Nézd! Én mélyen hiszem hogy az antiszemitizmus ellen egyszerre kell a bírói kalapáccsal és a könyvvel harcolni. Minden antiszemita megnyilvánulás ellen az összes jogállami eszközzel fel kell lépni. Ezért is kezdeményeztem a Tett és Védelem Alapítvány létrejöttét, ami 2012 óta talán a legaktívabb ezen a területen. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az egyetlen valóban hatásos eszköz az oktatás. A legnagyobb ellenségünk ugyanis a tudatlanság.

És még valamit nem szabad elfelejtenünk: az antiszemitizmus sem egy fekete-fehér terület, mármint hogy összesen két halmaz létezne. Vannak az antiszemiták meg az anti-antiszemiták. Kellően sok ebben a kérdésben az árnyalat. És csak úgy, ahogy nem egyenlő megítélésű egy macsó, soviniszta férfi, a feleségét meggyilkoló férjjel, hasonló módon nem egy merítés a zsidókkal szemben negatív előítéleteket tápláló ember, a náci gyilkossal. Ha a közös ideológiai platform okán egy kategóriába sorolnánk őket, akkor nem sok reményünk lenne a világ és Magyarország megváltoztatására. Magyarországon az emberek kb. 40 százaléka táplál valamilyen szintű antiszemita előítéleteket. Róluk mind mondjunk le? Inkább változtassuk meg, akit lehet.